A sajtóhirdetésekkel jól behatárolható célközönséget lehet elérni. Könnyen alkalmazható médium, amennyiben fontos a regionalitás. Természete adja, hogy hosszútávú megjelenést biztosít (visszakereshető, felidézhető) és hiteles. Hordozható, kézzelfogható.
A sajtópiacon minden lapnál megfigyelhető példányszám csökkenés, csekély mértékben még a stabil olvasótáborral rendelkező megyei napilapoknál is.
A közéleti lapok minőségi ajándékokkal (könyv-kollekció, nyelvtanulás-csomag, DVD - sorozat) igyekeznek fiatalítani olvasóközönségüket.
A havi életmód magazinok már évek óta különleges akcióikkal és ajándékok hozzácsomagolásával tudják megtartani olvasóikat. Ide tartoznak a vásárló napok, és események.
Több kiadónál stratégia a portfólió szélesítése oly módon, hogy bevezetett lapok mellé rendelnek ‘almárkákat’. Pl. Nők Lapja Konyha, Nők Lapja Ezotéria, Kiskegyed Konyhája, Kiskegyed Otthona, Haszon Nőknek, Blikk Nők Konyha, Blikk Nők Otthon , stb.
Az ingyenes lapok példányszáma is csökken – a hírek és programok keresése egyre inkább az interneten történik. Mégis, vannak olvasócsoportok, akik ragaszkodnak a nyomtatott termékekhez – a kiadók kihívása, hogy őket minél tovább megtartsák.
2011 januárjától a Millward Brown - TNS konzorcium méri a nyomtatott sajtó olvasottsági adatait, miután megnyerte az Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) által közösen kiírt olvasottsági tendert.
Korábban, immár 20 éve, 1991 óta az Ipsos (akkor még Szonda Ipsos) készítette az olvasottságmérést, 1995-től a Gfk Hungáriával együttműködve.
A pályázati folyamat 2008 októberében indult, és 2010 március végén zárult le, ekkor hozták nyilvánosságra a nyertes konzorcium nevét.
2010 harmadik negyedévében tesztmérésre került sor, majd 2011. januárjától indult el az új mérés.
Az adatok továbbra is negyedéves rendszerességgel jelennek meg, éves gördített adatbázisban. Évente 24 000 válaszadót kérdeznek meg, számítógéppel támogatott személyes interjú (CAPI) során. A mérés az elődjéhez hasonlóan az úgynevezett "recent reading" módszert használja, ami a legutóbbi olvasási időpontból indul ki. A lap vizuális ismertetőjegyei, logója alapján döntik el a válaszadók, hogy olvasták-e az adott sajtóterméket. Példányonkénti olvasónak (RPI - Readers Per Issue) ez esetben az minősül, aki a kérdéses lapot annak megjelenési gyakoriságán belül olvasta.







